Balatonfüred története

Balatonfüred a Balaton északi partján, lankás dombok által körülölelt 13.500 lakosú  kisváros. Az idegen utazó bárhogyan is közelíti meg Balatonfüredet - vasúton, országúton, vízen -, a városba érve azonnal megérzi a múlt és a jelen harmonikus ötvözetét. Először a földrajzi táj kelti fel érdeklődését: északról a szelíd hegyek, délről a tó öleli át a várost, mely évszázadok óta sugározza a fenséges pannon derűt. Ősi, már a római  korban is lakott település, ahol lépten-nyomon a múlt emlékeibe botlik a látogató. Ősi lakónegyedek, régi épületek, templomok, hangulatos szőlőskertek, parkok, vén fák üzennek a ma emberének.

 

Nevét először 1211-ben a tihanyi apátság birtokösszeírásában említik. A mai Füred területén a középkorban több település létezett. Elsősorban a máig is  folyamatosan tovább élő - de fontosabb szerepet csak a reformkor óta játszó - Füred. (A település neve a közhiedelemmel ellentétben nem a fürdő, fürödni szóból ered, hanem jelentése: fürjes hely.) Tőle nyugatra Papsoka - a XIV. századtól Siskének nevezik - helyezkedett el, mely rövidesen összeolvadt Füreddel. Füredtől északra a Kéki-völgy napjainkig megőrizte az egykor Kék falu nevét. (Az 1211-es tihanyi apátsági birtokösszeíró levél említi mint egyházi birtokot, az egész völgy az apátságé volt. A török elleni harcok során elnéptelenedett, elpusztult, csak a neve maradt fenn. Neve arra utalhat, hogy a környéken sok kék szín lehetett, kökény illetve ibolya. Ma a Kéki-völgy, Kéki-forrás, Kéki-dűlő, Kéki-patak őrzi a  helynevet.)

A ma Füred északkeleti részét képező Arács 1954-ig önálló község volt. Az Arácstól délkeletre fekvő Magyaré települést a középkor végére felszívta Arács.


Füred lakóinak és vendégeinek életformáját, magatartását mindenkor alapvetően meghatározta a történeti hagyomány. Idegenforgalma századokra nyúlik vissza és miután a füredi savanyúvizet gyógyvízzé illetve gyógyforrássá nyilvánították 1971-ben gyógyüdülőváros lett, 1987-től a Szőlő és a Bor Nemzetközi városa.Ismertségét elsősorban mediterrán jellegű klímájának és szénsavas forrásainak köszönheti. Itt simogatóbb a napfény. Balatonfüred és kistérsége a Balatoni Riviéra vonalán fekszik. Az elnevezés a területen uralkodó mikro-klíma speciális jellemzőire utal. A település kellemes klímáját a Balaton-felvidék előhegyeinek köszönheti; a Tamás-hegy a Sándor-, Péter- és Száka-hegy védi a Bakony felől érkező hideg szelektől. A szárazföld és a tó közötti levegőcsere, az állandó légmozgás tiszta, pormentes levegővel ajándékozza meg az itt élőket, és gyógyítja a szív és érrendszeri betegségeket. Ma az itt működő Állami Szívkórházban hasznosítják gyógyászati céllal a források vizét, emellett a Kossuth forrásnál a Berzsenyi kútnál, a Szekér Ernő forrásnál és a Schneider kútnál kóstolhatjuk meg a híres füredi savanyúvizet. A Szívkórházban sok szívbeteg nyerte vissza egészségét, köztük a híres Nobel díjas hindu költő, Rabindranath Tagore (1926-ban járt itt), akiről sétányt neveztek el a tó partján.

A város hihetetlenül gazdag történeti emlékhelyekben. Ezek legnagyobb részét átalakították, felújították. Előfordul, hogy napjainkban más szerepet töltenek be, mint egykor, de Füred kultúrájához tartoznak. Számos olyan nevezetes villa és kúria található a városban, melynek tulajdonosa jelenlétével hozzájárult Balatonfüred arculatának alakításához és messze földre elvitte hírét.

A XVIII. század építészeti remekei, a Nagyvendéglő az Állami Kórház, a Kossuth Lajos-forrás kútháza, Pálóczi Horváth Ádám nagyobbik háza, Széchenyi Ferenc kastélya , ma is meghatározzák városunk hangulatát.

Balatonfüred az 1800-as években, a reformkorban indult fejlődésnek. Kedvelt találkozóhelye lett a haladó szellemű politikusoknak, művészeknek, történelmi, kulturális szerepe ekkor volt a  legkiemelkedőbb. E korból számos műemlékkel, jelentős épülettel,  hagyománnyal rendelkezik a város: 1825-ben itt, a Horváth-házban rendezték meg az első Anna-bált.


Kisfaludy Sándor adományokból, apátsági és népi segítséggel 1831-ben Balatonfüreden nyitotta meg a Dunántúl első kőszínházát,  a magyar nyelv otthonát akkor, amikor a hivatalos nyelv a német volt. A történelmi, alsó városrész reformkori hangulatát gazdagítja a klasszicista stílusban épült Blaha Lujza villa melyben a századforduló híres magyar színésznője, a nemzet csalogánya töltötte nyarait 23 éven át. Az épület ma szállodaként és étteremként muködik. Volt itt nyaralója a jó nevű fürdő-orvosnak, Huray Istvánnak, a Huray-házak birtokosának, ám az e korban épült nyaralók közül a legszebbnek a Dőry-nyaralót mondták Füreden, érdemes megtekinteni. Kupolás, jón oszlopcsarnokos kerek épület bukkan elénk a Jókai utca és a Blaha Lujza utca sarkán. A Kerek templom, melynek tervét Fruhman Antal készítette, alapul véve hozzá a római Panteon képét, 1841-1846 között épült fel. A Jókai villa 1870-ben készült el kora-eklektikus stílusban. Az épületben állandó kiállítás mutatja be a nemzet legnagyobb mesemondójának életét és a villa berendezési tárgyait.

A felső városrész díszeiként emelkednek a magasba, mintegy vigyázva a város nyugalmát, a Református templom, a Katolikus templom és az újonnan épült Evangélikus templom.

A mai óváros - a régi falu és hozzászámítva az 1954-ben idecsatolt Balatonarácsot is - még számottevő és értékes népi műemlékállománnyal rendelkezik. Az ófaluba vezető főutcán, a Kossuth Lajos utca mindkét oldalán zárt sorú, földszintes és emeletes épületek sorakoznak. Az ófaluban, vagy ahogyan újabban nevezik, az Óvárosban még őrzik a népi formákat. A Siske utca az a része az Óvárosnak, ahol az utca vége már erdőbe torkollik, sétaút kezdődik ott és így nagyszerű kiránduló- és sétahelye Balatonfürednek.

Füred egyik legismertebb épülete a Gombás-kúria (épült a XVIII. szd. második felében). A köznemesi rend szépet kedvelő, jó ízlésű tagjai építettek ilyen pincehajlékokat szerte a Balaton környékén, ahol az év egy részét töltötték. Balatonfüreden, amely különösen a Zala megyei nemesség egyik kedvelt találkozóhelye volt, ugyancsak bőven sorakoztak egymás közelében hasonló, késő barokk vagy copf stílusban épített pincehajlékok, rendkívül színes képet adva a füredi hegyvidéknek.

www.balatonfured.hu


Az Állami Szívkórház

A szívkórház a Gyógy téren áll, a régi fürdőházak helyén. Egykor tíz fürdőkádban, kazánnal melegített savanyúvízben fürödtek itt a vendégek. Az eklektikus épület később a város egyik emblematikus helyévé vált. Sok híresség mellett itt gyógyult Rabindranath Tagore, a nagy hindu költő is, na meg Ady Endre is. Jelenleg évente csaknem tízezer beteg gyógyul itt.

 

Falain emléktábla őrzi az első fürdőorvosok, Oesterreicher Manes József és Orzovenszky Károly nevét, akiknek jelentős szerepük volt az új gyógymódok elterjesztésében.

A kórház története visszanyúlik a XVIII. századba, amikor az 1716. évi tihanyi apátsági birtokösszeíráshoz 1-2 év múlva utólag beírják, hogy Füreden savanyúvizek vannak. A kórház helyén Tenkovits Miksának másfél holdas telke volt, itt fakadt az a forrás, melyhez fürdőházat építtetett és 10 fürdőkádban kazánnal melegített savanyúvízben biztosított fürdést a nagyszámú vendégnek. Halála után özvegye 1741-ben eladta a fürdőt Schuster József orvosnak, aki haláláig, 1748-ig üzemeltette.

1749-ben örököseitől bérbe vette az egész területet Lécs Ágoston tihanyi apát, aki a szerződésben közölt leltár szerint "... fürdőházakat, azokban lévő üstöt vagy vízmelegítő rézfazekakat, fürdőkádakat..." vett át.

1755. július 30-án Lécs apát véglegesen megvásárolta az özvegytől az ingatlant és 7 kisebb fürdőházzal, 23 fürdőkáddal megalapította a savanyúvízi gyógyhelyet. Ezen a kis telepen 1765-ben épült fel az első nagy épület, az ún. Ófürdőház, mely egyemeletes ház volt a mai kórház keleti szárnya helyén. A Gyógy teret érintő 1826. és 1834. évi tűzvészek megrongálták a fürdőberendezéseket is, ezért azok kijavításával együtt 1835-1836-ban Packh János tervei alapján klasszicista stílusban felépítették az ún. Újfürdőház két- emeletes épületét mely a kórháznak a térre néző szárnya helyén volt, s fedett folyosó kötötte össze az Ófürdőházzal. 1842-ben emeletes, un. keresztházat építettek az Ófürdőházhoz csatlakozva.

1869-1871 között Cametter Bernát terve szerint kora eklektikus stílusban felépült a Balatonra néző, hatalmas szárny, az ún. Erzsébet-udvar, amelytől később az egész együttes az Erzsébet Szanatórium nevét kapta. 1872-ben összekötötték az Erzsébet-udvart az ún. Klotild-udvarral, így közvetlen átjárást biztosítva a fürdőkhöz.

1912-ben Hajdú Tibor pannonhalmi főapát nagyarányú korszerűsítést hajtatott végre, 1912-1913-ban az ún. Tibor fürdő épületszárnyával kialakult az egységes épület, a homlokzatokat is átformálták, szecessziós ízlésben. Az első világháborúban hadikórház volt. Ebben az időben már nemzetközileg is híres szanatóriumnak számított, 1926 novemberében Rabindranath Tagore, a nagy hindu költő is az Erzsébet Szanatóriumban keresett gyógyulást. 1946-1947-ben szovjet sebesülteket ápoltak benne. 1948-ban visszakapta a bencés rend.

1949-ben állami kezelésbe került a szanatórium, azóta Állami Kórház néven működik. 1965-1969 között teljesen átalakították az épületet, korszerűsítették a kórház berendezéseit, kardiológiai rehabilitációs központtá alakították át a szív- és keringési betegségben szenvedők számára. A régi épületegyüttes 1975-1979 között újabb modern épületszárnyakkal bővült, 2 ágyas fürdőszobás betegszobákkal. Az üzemeltethető ágyak száma ezzel 600 fölé emelkedett. S jelenleg sok ezer beteg kezelésére van lehetőség.

 

A kórház környéke védett gyógyövezet. A gyógyítás terén elért tömeges eredmények is hozzájárultak ahhoz, hogy Balatonfüredet 1971-ben gyógyüdülő várossá nyilvánították.

www.balatonfured.hu


Horváth ház

<span style="text-align: justify; font-size: 12px;">Az egykori Fürdőtelep legnagyobb és leghíresebb, máig az építtető Szentgyörgyi Horváth család nevét viselő műemlék épülete. 1795-től három éven át épült, a vidék legnagyobb szállodája volt. József nádor 1801-ben már a házban fogadta a nemesség hódolatát. A hagyomány szerint 1825-ben itt tartották az első Anna-bált Szentgyörgyi Horváth Krisztina tiszteletére. Bővebben.</span>

Forrás

KÉPGALÉRIA