A város földrajzi elhelyezkedése

Kovászna a Keleti-Kárpátok kanyarulatában helyezkedik el, 550–671 méter tengerszint feletti magasságban. A város a kézdivásárhelyi medence településeihez tartozik, ez a földrajzi tájegység a Brassói medence részét alkotja. A város az Orbaiszék kistérség vonzásközpontja. Egyedi sajátosság, hogy Kovászna az erdélyi régió legkeletibb fekvésű városa. A város Kovászna-pataka medrében fekszik, a patak kettészeli a várost. Kovászna keleten Komandóval, északon Zabolával, keleten Zágonnal, nyugaton pedig Barátossal határos. A várost a keleti oldalon a Vrancea hegység erdős területe veszi körül. A város éghajlatát a földrajzi elhelyezkedés és a domborzati tényezők együttese markánsan meghatározza. A hegyek közelsége miatt, a medence jellegből adódóan a nyarak hűvösek, a telek hidegek. Az évi átlaghőmérséklet 5-7 Celsius fok körüli. Bár az évi csapadékmennyiség jelentős, egy évre vetítve a napos órák száma viszonylag magas, átlagban 2000 óra egy évben. Két irányból lehet megközelíteni Kovászna városát: a Kézdivásárhely irányából a 121-es megyei úton, míg Sepsiszentgyörgy irányából a 13E jelzésű országos úton. Kézdivásárhelytől 20 km távolságra, deli irányba fekszik, a megyeszékhelytől, Sepsiszentgyörgytől pedig 35 kilométerre, keleti irányba. Közigazgatásilag hozzá tartozik Csomakőrös falu.
Bár Kovászna lakosságszáma nem nagy (alig haladja mega 10 000 főt), természeti adottságainak és gyógytényezőinek köszönhetően széles körben ismert és sokak által látogatott település, nagyon jelentős hírnévnek örvendő település.

A város rövid története

A város nevét a szláv „kvasna voda” – savanyúvíz szóból eredeztetik. Mai neve Kovászna, románul Covasna, németül Kovasna. Nevének első írásos említése 1548-ból származik, Kowazna megjelöléssel. A napjainkban adminisztratív szempontból a városhoz tartozó Csomakőrös írásos említése még korábbról származik, 1464-ből, Kewres néven. Ugyancsak Kovászna városhoz tartozik Vajnafalva, mely a város keleti részén fekszik, és már a XVI. századtól kezdve úgy említik, mint Kovásznához tartozó adminisztratív egységet.
A város és környéke ősidők óta lakott, ezt bizonyítja, hogy a közeli Miske-erdőben található egy várrom, ahol a II. századból származó római épületek maradványait is feltárták. A város területén bronzkori maradványokat is találtak.
A település 1840-ben vásártartási jogot kapott. Fontos történelmi adalék, hogy Kovásznán nem alakultak ki céhek, mivel hiányzott ehhez a középosztály, illetve a polgári réteg.
1876-ban Kovászna regionális központtá vált, bíróság, adóhivatal és földügyi hivatal jött létre a városban. A település városi rangot 1952-ben kapott, de az iparosítás és a fürdővárossá válás előtt a város lakossága állattenyésztésből és mezőgazdaságból élt.
Kovászna megye tulajdonképpen Kovászna városról kapta a nevét. A megye – amely az 1968-as területi átszervezés a megyésítés idejében jött létre – a hajdani Háromszék területén alakult meg. Kovászna városa a korábbi időszakokban Háromszék egyik székeként működő Orbaiszék székhelye volt, amint azt egy 1548-ból származó dokumentum igazolja.
Kovászna az 1952-es évben kapott városi rangot, főleg annak köszönhetően, hogy a település már régóta jelentős gyógyközpontként van számon tartva, ugyanakkor nem elhanyagolható ebben az időszakban a faipara sem.
Az 1960-as években indult a gyógyfürdő komplexumok fejlesztése is. Ezt követően megalakult a szív- és érrendszeri betegségek kezelésére a mai Dr. Benedek Géza szívkórház. Az első szállodák építésére az 1970-es években került sor, fejlesztések történtek a szálláshelyek korszerűsítése érdekében.
A városközpont a szocializmus időszakában szintén átalakult, az épületek jellege ma is jelzi, hogy Kovásznát turisztikai jellegű városnak szánták a tervezők.