Önkormányzati tulajdonban a sikló és a kisvasút

 

2020 január 19

Kovászna Megye Tanácsa és Kovászna Város Önkormányzata megvásárolta a Kovászna és Kommandó közötti siklót, erdei kisvasutat és a hozzájuk tartó ingatlanokat és ingóságokat – közölte pénteken este a megyeháza sajtóirodája. A két önkormányzat élt az ipartörténeti műemlék elővásárlási jogával, és a felszámolás alatt levő Brafor erdőkitermelő vállalat csődbiztos által meghirdetett aktíváit megvásárolta.

 

Régi terve a háromszéki önkormányzatnak, hogy megvásárolja az ipartörténeti műemlék együttest. Az egykori fakitermelő és fűrészüzemhez tartozó infrastruktúrát az anyacég, a brassói székhelyű Brafor Rt. annak ellenére, hogy a csőd szélén állt, nem adta el korábban. Az összeomlás bekövetkezett, a csődeljárást 2001-ben indították. A felszámolócég nemrég jelezte, hogy áruba bocsátja az erdei vasutat, a siklót és az ezekhez tartozó ingóságokat. Kovászna Megye Tanácsa decemberi ülésén jóváhagyta a beszerzési eljárás elindítását.

Az értékes ipartörténeti műemlék megvásárlásának lehetőségét kihasználták. A megyei önkormányzat tulajdonába került az egykori kommandói vasútállomás területén található épületek zöme, köztük szerelőműhelyek, raktárak, rendező pályaudvar, fűrésztelep, 8,5 km vasút az alatta levő 5,2 hektáros területtel együtt, mindez 886 267 lejért.

Kovászna város 600 ezer lejért a helyi vasútállomás mellett egy félhektáros területet, a Tündérvölgyben levő, a Horgász patak fölött álló, javításra szoruló hidat és összesen 19 km vasutat vásárolt meg az állomástól a Tündérvölgyön a siklóig, a siklót, továbbá onnan a vasutat Kommandó határáig. Kovásznán a sínek alatti terület állami tulajdonban van. Gyerő József közölte, igyekeznek azt használatba venni, hogy pályázhassanak a felújításra. Erkölcsi kötelessége a városnak, hogy ezt az ipari műemléket megmentse, a kisvasút és a sikló meghatározó volt a település történelmében, hozzátartozik Kovásznához – nyilatkozta a polgármester.

Kovászna Megye Tanácsa évek óta készül erre a lépésre, korábban gördülőanyagot vásárolt, többek között gőzmozdonyokat, dízelmozdonyokat, vasúti kocsikat – mondta el Tamás Sándor tanácselnök. Hozzátette, a két önkormányzat által megvásárolt vagyont egységesen kezelik, az ipartörténeti műemléket olyan formában teszi elérhetővé, hogy a vidék turisztikai és helytörténeti büszkesége legyen.

A Kovászna és Térrét közötti keskeny nyomtávú vasutat 1892-ben helyezték üzembe. A vasút Kovászna települést elkerülte, Vajnafalvánál már közvetlenül a házak mellett haladt, majd beért a Tündérvölgybe. A térréti háromvágányos állomás szolgált a körbejárásra, valamint vonatátadásra. Itt csatlakozott a gravitációs siklóvasúton keresztül a Kommandó környéki kiterjedt erdei vasúti hálózathoz.

Forrás: Háromszék

Félezer széket adományozott erdélyi testvérvárosának Gyula

A színházi bútorok Kovásznára kerültek

A kovásznai önkormányzatnak ajándékozta az Erkel Ferenc Művelődési Központ korábbi színháztermi székeit a gyulai önkormányzat, az adományt június 13-án szállították el az Almásy-kastély cselédszárnyából – tájékoztatta lapunkat az Erkel Ferenc Nonprofit Kft.

A közlemény emlékeztet: a színházterem székeit a gyulai művelődési ház 2015-ös felújításakor cserélték le. A leszerelt, jó állapotú bútorokat Gyula testvértelepülésének, Kovásznának ajánlotta fel a fürdővárosi önkormányzat. A két település 2006 óta tart fenn testvérvárosi kapcsolatot.

Az ötszáz székből álló adománytThiesz János, a határon túli város polgármesterének tanácsadója ésButyka Gyula, a kovásznai művelődési központ kulturális referense vette át.

Thiesz János kiemelte: a felajánlás hatalmas segítséget jelent számukra, hiszen a székek megvásárlása óriási költséggel járt volna. A bútorok várhatóan a kovásznai művelődési központba kerülnek.

Forrás: Gyulai Hírlap

Kovászna Város Önkormányzata megköszöni a Gyula Város által adományozott 500 darab színházi széket.
Hisszük, hogy a városaink által ápolt testvéri kapcsolat a jövőben is eredményesen fogja szolgálni közösségeink kölcsönös érdekeit.

Tulajdonjogot tisztáznak

Bürokratikus pingpong-játszmába került a 11 utca korszerűsítését megcélzó pályázat, azt ugyanis a gyulafehérvári Regionális Fejlesztési Ügynökség visszautasította, arra hivatkozva, hogy a felújításra javasolt utcákban levő víz- és szennyvízhálózat fölötti köztulajdonjogát a város nem tudja bizonyítani. A városvezetés a jogi lépéseket megkeresve megfellebbezte a döntést, hogy végre tisztázhassák ezt a lehetetlen helyzetet.

 

Gyerő József polgármester és Jeszenovics Róbert Károly alpolgármester elmondták: a Regionális Operatív Program (POR) 7.1-es tengelyén pályáztak 11 utca infrastrukturális (útburkolat, víz- és szennyvízhálózat) felújítására, azonban azt az első elbírálási körben adminisztratív hiányosságokra hivatkozva visszautasították.

– November végén, kiegészítve és kijavítva az iratcsomót, kiküszöbölve minden egyes, az ügynökség által megfogalmazott hiányosságot, záros határidőn belől újra benyújtottuk a pályázatot. Január elején azonban értesítettek, hogy ismét kizárták azt. Azzal érveltek, hogy szerintük nem bizonyítottuk a köz- vagy magántulajdon-jogunkat a felújítandó víz- és szennyvízcsatornák felett – tájékoztatott Gyerő.

Az önkormányzat megtámadta az elutasítást, ugyanis az érvényben levő törvények értelmében, a szóban forgó víz- és szennyvízhálózatnak nem lehet más tulajdonosa, csak az önkormányzat. Továbbá bizonyítják, hogy az úttestben levő rendszerek a város nevére telekkönyvezett, köztulajdonban levő utcákban találhatóak, így a tulajdonjog vélelme is az önkormányzatot illeti. Ugyanakkor a Közművek Rt. által kiállított bizonylatot is csatolták kérésükhöz, amely igazolja, hogy a szóban forgó víz- és szennyvízhálózatot a cég a várostól kapta ügykezelésbe, és a rendszert szolgáltatóként működteti.

– A baj abból a 2002-es kormányhatározatból ered, amely jóváhagyta Kovászna köztulajdonleltárát. Ebben a határozatban tömbben voltak feltüntetve ezek a rendszerek. Magyarán, a kormányhatározat azt mutatja, hogy Kovásznának van összesen x kilométer vízhálózata és x kilométer szennyvízhálózata – részletezte a polgármester. Megjegyezte, a Regionális Fejlesztési Ügynökség kifogása annál is inkább ellentmondásos, ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy pár éve hasonló iratcsomóval, a tulajdonjogot ugyanazzal a kormányhatározattal igazolva, sikeresen pályázott az önkormányzat a POR 5.2-es tengelyén 16 utca infrastrukturális korszerűsítésére.

A Regionális Fejlesztési Ügy­nökség döntését megfellebbezték a Fejlesztési Minisztériumnál. Időközben a Regionális Fejlesztési Ügynökség honlapján közzétett információkból kiderül, hogy a másik nyolc, ugyancsak turisztikai üdülő státussal rendelkező település által benyújtott pályázatot is egytől egyig kibuktatta az ügynökség, tehát új kiírásra lehet számítani.

– Minden józanul gondolkodó állampolgárban megfogalmazódhat a kérdés: mi Románia érdeke ma, 2017-ben? Az uniós pénzek sikeres és időben való lehívása, elköltése – annál is inkább, hogy a 2014–2020-as költségvetési időszak fele már lejárt – vagy pedig mesterséges akadályok állításával, kitalált ürügyek megfogalmazásával a pályázók ellehetetlenítése, a pályázatok és egyben az uniós források visszautasítása? – mondta Gyerő, aki reméli, mielőbb tisztázódik a helyzet, és az önkormányzat fellebbezését elfogadják. Ellenkező esetben az igazságszolgáltatáshoz fordulnak.

Vendégforgalmi szemléletváltást hozna

Látványos eredmény ugyan még nincs, de a kovásznai városháza megtette az első lépéseket a rég tervezett wellnessközpont létrehozásához. Megrendelték a területrendezési tervet, a szükséges felméréseket, földtani tanulmányokat – tudtuk meg Gyerő József polgármestertől.

A városvezető a finanszírozási lehetőségekről elmondta, sajnos, pillanatnyilag nincs ilyen irányú uniós pályázati kiírás. Önerőből sem tudják kivitelezni, így marad az önkormányzat–magánszektor közötti vagy a megyeházával megköthető partnerség. A megyei tanáccsal már egyeztettek, onnan ajánlatot kaptak együttműködésre, segítséget a dokumentumok összeállítására. 2017 Kovászna megyében a turizmus éve, így a wellnessközpont megépítése időszerű – magyarázta a polgármester.

 

A wellnessközpont új helyszíneként a Lőrincz Zsigmond-sípálya közelében jelöltek meg területet, erre kell elkészíteni a területrendezési tervet. További engedélyekre, jóváhagyásokra, megvalósíthatósági tanulmányra is szükség lesz. Mivel Kovászna országos érdekeltségű üdülőtelep, a kulturális minisztériumnak is rá kell bólintania a tervre.

 

Kerestek helyszínt arra a lehetőségre is, ha a sípálya mellettire nem kapják meg a szükséges engedélyeket, ugyanis tisztázódott a Kovászna és Csomakőrös közötti egykori lőtér területének jogi helyzete. Visszaigénylés miatt állt per alatt a volt lőtér, de a felperes legutóbbi fellebbezését a legfelsőbb törvényszék is elutasította, így véglegesen a város tulajdonában maradt. „Nagy ívű, anyagilag megterhelő a terv, de a wellnessközpont nagy előrelépés lehetne, turisztikai szemléletváltást hozna, az idegenforgalom kitörési pontját jelentené” – szögezte le Gyerő József.

Háromszék

Sikeres síverseny több mint 70 résztvevővel

Január 21-én a Lőrincz Zsigmond Sípályán a sepsiszentgyörgyi Alpin Sport Egyesület szakmai közreműködésével a kovásznai Polgármesteri Hivatal megrendezte a Kovászna Kupa sívetélkedőt, amelyen több mint 70 versenyző méretkezet meg különböző korcsoportban.

A hétvégi megmérettetésre Bukarestből, Sepsiszentgyörgyről, Bodzafordulóról, Zaboláról, Kommandóról, Gyergyószentmiklósról és Kovásznáról érkeztek versenyzők. A sítorna eredményei korosztályonként a következők:

Óvoda–nulladik osztályos fiúk: 1. Kádár Dániel (Kovászna), 2. Németh Dávid (Kovászna); lányok: 1. Molnár Lelle (Sepsiszentgyörgy), 2. Gyerő Gerda (Kovászna);

1–2. osztályos fiúk: 1. Buzea Sebastian (Bukarest), 2. Muntean Eduard (Bukarest), 3. Molnár Makó (Sepsiszentgyörgy); lányok: 1. Burlăcoiu Otilia (Bukarest), 2. Jeanu Raluca (Bukarest), 3. Constantinescu Alexandra (Bukarest);

3–4. osztályos fiúk: 1. Dragan Sebastian (Bukarest), 2. Bíró Hunor (Kovászna), 3. Orbán Vilmos (Kovászna); lányok: 1. Sorescu Maria (Bukarest), 2. Iuga Maria (Bukarest), 3. Tóth Csenge (Kovászna);

5–8. osztályos fiúk: 1. Lőrincz Alpár (Kovászna), 2. Jeanu Bogdan (Bukarest), 3. Kocsis Ákos (Kovászna); lányok: 1. Bobeş Bianca (Bukarest), 2. Muntean Elena (Bukarest), 3. Tohanean Nicoleta (Bukarest);

9–12. osztályos fiúk: 1. Balczár Kristóf (Zabola), 2. Balczár Hunor (Zabola); lányok: 1. Boricean Denisa (Bukarest);

19–30 éves férfiak:1. Ördög István Richárd (Kommandó), 2. Neagu Mihai (Bukarest), 3. Debreczi Zsolt (Kovászna); nők: 1. Gavril Izabella (Gyergyószentmiklós);

31–40 éves férfiak: 1. Kaszás Dezső (Kovászna), 2. Muntean Laurenţiu (Bukarest); nők: 1. Gyerő Katalin (Kovászna), 2. Jeanu Mihaela (Bukarest);

41–50 éves férfiak: 1. Gyerő József (Kovászna), 2. Molnár Zoltán (Sepsiszentgyörgy), 3. Tóth József (Kovászna); nők: 1. Sándor Anna (Gyergyószentmiklós), 2. Molnár Hajnalka (Sepsiszentgyörgy), 3. Constantinescu Maria (Bukarest);

50+ korosztály: 1. Renga Alexandru (Bukarest), 2. Boriceanu Marius (Bukarest), 3. Czfira Jenő (Kovászna).

Gyerő József polgármester lapunknak elmondta, semmit nem bíztak a véletlenre, ezért, bár az időjárás kedvezett a síelésnek, a hóágyút is használták. Az elöljáró megjegyezte: a versenyre nem szedtek benevezési díjat, hanem adománykassza működött, a begyűlt összeget felajánlják a kommandói Horn Dávid Általános Iskola építésére. Gyerő örömmel nyugtázta, hogy ilyen szép számban érdeklődnek a verseny iránt, ezért a továbbiakban egy – ugyancsak Lőrincz Zsigmond nevét viselő – alpesi kupát is szerveznének, valamint a snowboardosoknak is teret adnának a sípályán, sorolta a terveket. 

Nem lesz néprajzi múzeum

Mégsem létesít néprajzi múzeumot a kovásznai városháza a Szabadság utca 11. szám alatti  ingatlanában. A helyi tanács még 2005-ben indította el az eljárást, hogy lakóházból múzeummá minősítsék az épületet, erről elvi döntés is született a 2005/55-ös határozat alapján. A tényleges lépések azonban elmaradtak, így a város képviselői testülete csütörtökön visszavonta korábbi határozatát.

2005-ben Thiesz János tanácsos javasolta a múzeum létrehozását, az épület rendeltetésének megváltoztatását, de a megvalósítás pénz hiányában elmaradt. Az ingatlan szociális lakásként szolgál, ám állaga nagyon megromlott, a kerítés is megrongálódott, így a városközpont egyik szégyenfoltja – ismertette a csütörtöki tanácsülésen Gyerő József polgármester. A 2005-ben hozott határozat visszavonásával megnyílt az út az új rendeltetés megállapítására. Az ülésen elhangzott, szolgálhat szociális, szolgálati vagy akár szükséglakásként is. Az első lépés mindenképp az épület felújítása kell hogy legyen – mondta Gyerő. Ugyanakkor megjegyezte, az épület kiürítése nem jelenthet gondot, a lakók bérleti szerződése régen lejárt, hivatalos formaságok nélkül élnek ott.

Háromszék

Évet értékelt a polgármester

Nem tétlenkedtek az elmúlt félévben

Gyerő József polgármester alig fél éve tölti be az elöljárói tisztséget az önkormányzatnál, de mint mondta: a közigazgatási munkával való ismerkedés mellett több megvalósításról is beszámolhatnak. Az elöljáró az idei tervekről is beszélt.

– Milyen évet zárt az önkormányzat?

– Mivel csak fél éve töltöm be a polgármesteri tisztséget, ahogy Jeszenovics Róbert Károly is az alpolgármesteri tisztet, elmondhatom, hogy az elmúlt hat hónap tanulási időszaknak is számított. Ez idő alatt megismertük a polgármesteri hivatalon belül levő munkaköröket, illetve megtörtént a közigazgatási munkával kapcsolatos helyzetfelmérés. Természetesen eközben igyekeztünk a sürgős teendőket ugyanúgy megoldani, mint a hétköznapi problémákat, ugyanakkor dolgoztunk a hosszú távú projektek beindításán is.

– Melyek az elmúlt fél év legjelentősebb beruházásai?

– Egyrészt végeztük a városrendészeti, karbantartási munkálatokat: a köztisztaság fenntartását, szemeteskosarak felszerelését, a mezei utak karbantartását, az aszfaltutak foltozását, leaszfaltoztuk a központi parkolót, felújítottuk a képtár kerítését, patakmedret takarítottunk, a város zöld övezeteit gondoztuk. Ugyanakkor, sikerként értékelem azt, hogy lezártuk a Regionális Operatív Program (ROP) 5.1-es tengelyén kiírt pályázatot. Ez 16 utca infrastrukturális fejlesztését, víz- és szennyvízhálózat létesítését látta elő. Szintén itt megemlítendő, hogy bár a pályázatban nem szerepelt a régi vezetékekre való rácsatlakoztatás, ezt a munkálatot saját erőforrásaiból oldotta meg az önkormányzat, az érintett szakaszokon az útburkolatot az eredeti állapotba állítottuk vissza, így a rendszer működőképes. Emellett bővítettük a térmegfigyelő kamerarendszert a közbiztonság növelése érdekében.

– Közösségi rendezvényeket is szerveztek…

– Valóban, az önkormányzat kivette részét a közösségi rendezvények szervezéséből: megemlítem itt a Tündér Ilona-várnapokat, a juhászlakodalmat, a városnapokat, a szarvasmarhaexpót, a Trabant-találkozót, havonta megszerveztük a nagy sikernek örvendő hagyományos termékek vásárát. Szerepet vállaltunk dr. Benedek Géza szobrának köztérre való felállításában, és újdonságként advent utolsó hetében karácsonyi vásárt tartottunk, a központi parkban színpadot helyeztünk el, ahol esténként kulturális események zajlottak. Az angyalváró rendezvények megszervezésében a helyi iskolák, egyházak, civil szervezetek és vállalkozók voltak partnereink. Továbbá beindítottunk 4 bölcsődecsoportot, a költségeket helyi forrásokból fedezzük, és továbbra is biztosítjuk a Diakónia Alapítvánnyal partnerségben az otthoni idősgondozási szolgálatot.

– Milyen kiírásokra pályáztak tavaly?

– Hosszú távú városfejlesztési terveink megvalósítása céljából összeállítottuk és benyújtottuk a Központi Fejlesztési Régió ügynökségéhez azt a pályázati iratcsomót, amely a ROP 7.1-es tengelyén előrelátott összegekből víz- és szennyvízhálózat, valamint útjavítási munkálatok finanszírozását biztosítaná. Ez a projekt a gyakorlatban 11 utca korszerűsítését jelenti majd. Ugyanúgy az elmúlt fél év alatt megrendeltük a Lőrincz Zsigmond Sípálya melletti terület Részleges Városrendezési Tervét (PUZ), ami egy lépéssel közelebb visz minket ahhoz, hogy elkezdjük a strand és wellnessközpont építését az említett területen.

– Mik a terveik az idei évre?

– Összeállítanánk azt a dokumentációt, ami az évek óta használhatatlan állapotban levő bentlakás felújítását célozná meg. Továbbá hozzálátunk a központban levő járdák felújításának, és új piknikzónákat alakítanánk ki a Tündérvölgyben és a Montana szálló mögött. Tervben van a Tündérvölgyben levő vízesés környékének rendezése, hogy turisztikailag még inkább értékesíthető legyen az amúgy is népszerű látványosság. Építenénk egy műfüves minifoci-pályát is, amelynek megvalósíthatósági tanulmánya már elkészült az előző években. A polgármesteri hivatal járműkészletét is bővítenénk: haszongépjárművet vásárolnánk a városgazdálkodási iroda részére. Végül megemlíteném a Kovászna–Kommandó útszakaszra vonatkozó elképzelésünket. Amint azt már a helyi média is megírta, a megyei tanács 2016-ban lemondott a Kovászna tulajdonában levő útszakasz ügykezeléséről, így végül a helyi polgármesteri hivatal azt visszavette ügykezelésbe. A tél elején elvégeztük az út karbantartási munkálatait, és a téli időszakra a hótalanítási szerződést is megkötöttük. A továbbiakban szeretnénk egy tanulmányt készíteni az út műszaki állapotáról, ami az első lépése lenne annak, hogy a jövőben valamilyen módon felújítsuk az utat.

Székely Hírmondó - 2017. január 11.